Aon
Kötelező Ügyvéd-Szakmai
Felelősségbiztosítás

Fogalomtár

 

Fogalom

Meghatározás

Biztosítási ajánlat

A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső. Az ajánlat még nem szerződés! Kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja, vagy 15 napon belül arra nem nyilatkozik.

Biztosítási alkusz

Független biztosításközvetítő, aki a szerződés létrehozását, a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, és a megfelelő biztosító kiválasztásához. Közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is.

Biztosítási díj

A biztosító kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a biztosítási szerződés rögzíti.

Biztosítási esemény

A biztosítási szerződésben meghatározott olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezésének esetére a biztosító valamely szolgáltatás teljesítésére (bizonyos összeg kifizetésére) kötelezi magát.
Szakmai felelősségbiztosítás esetén ilyen esemény lehet, a biztosított által elkövetett szakmai műhiba kapcsán érvényesített kárigény

Biztosítási fedezet

A biztosítási szerződési feltételekben meghatározott kockázatra vonatkozó biztosítási védelem, mely alapján a biztosító a szerződésben meghatározott összeghatárig átvállalja a biztosítottól a károsult kárának megtérítését.

Biztosítási időszak

A biztosítási szerződésben megjelölt - a felek eltérő megállapodása hiányában - általában egy éves időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik

Biztosítási összeg / kártérítési limit

A biztosítási összeg a kárigény érvényesítés időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben
. a biztosítási eseményenként (káreseményenként) és
. a biztosítási időszakra
meghatározott kártérítési limit, mely a biztosító szolgáltatásának felső határa

Biztosítási szerződés - kötvény

Kétoldalú, írásban rögzített jogügylet, a biztosítási fedezet jogi formája. Biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodása, mely a biztosítási jogviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A biztosítási szerződésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, amely forma a megállapodás érvényességi kelléke, azonban a biztosítási jogviszony nem csupán a felek írásbeli megállapodásával jöhet létre, ugyanis az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

Biztosítási szerződési feltételek

A biztosítási szerződési feltételek a Ptk. szerinti általános szerződési feltételeknek minősülnek, amelyek mentén a biztosítási szerződés létrejön.
A szerződési feltételek a biztosítási jogviszonyra vonatkozó általános és a biztosított kockázatra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák, azon előre megfogalmazott rendelkezéseket tartalmazzák.

Biztosítási törvény

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. A biztosítás közjog és biztosítók felügyeletének szabályait tartalmazó jogszabály.

Biztosító

A biztosítási szerződés egyik alanya a biztosítóintézet. A biztosító díj ellenében a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésekor biztosítási szolgáltatást teljesít.

Biztosított

Az a természetes személy, egyéni vagy társas vállalkozás, aki a szerződésben meghatározott biztosítási védelmet élvezi. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződés szerinti biztosítási összeg (kártérítési limit) erejéig a biztosított helyett a károsult számára teljesíti a kártérítési összeget, mint biztosítási szolgáltatást.

Díjfizetés

A biztosítási szerződésben vállalt díj megfizetése. A díjfizetés módja (banki átutalás, csekk), esedékessége, gyakorisága (negyedéves, féléves, éves) a biztosítási szerződésben van rögzítve.

Érdekmúlás

A biztosítási védelemhez fűződő érdek elmúlása, melynek következménye, hogy a biztosítási szerződést megszünteti.

Felelősségbiztosítás

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

Írásbeliség

A biztosítási szerződésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, amely forma a megállapodás érvényességi kelléke, azonban a biztosítási jogviszony nem csupán a felek írásbeli megállapodásával jöhet létre, ugyanis az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény, igazoló jegy, biztosítási bélyeg kiállítása is pótolja.

Jogalap-elbírálás

Az a folyamat, amelynek során a biztosító dönt arról, hogy a bejelentett káresemény a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e és a biztosítási fedezet kiterjed-e rá.

Kárbejelentés

A biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak.

Kárenyhítés

Kárenyhítésnek nevezzük azt a magatartást, amely a bekövetkezett káresemény következményeit igyekszik csökkenteni. A kárenyhítés a biztosított kötelezettsége, de a kárenyhítés költségeit akkor is a biztosító viseli, ha az nem vezet eredményre.

Káresemény

A biztosítási szerződésben meghatározott esemény, mely a biztosítási szerződésben rögzítettek szerint minősülhet biztosítási eseménynek vagy a biztosítási fedezetből kizárt.

Károsult

Károsult az a természetes személy, egyéni vagy társas vállalkozás, akit, vagy amelyet a káresemény következtében testi épségében vagy vagyonában hátrány ért. A felelősségbiztosítás hárompólusú jogviszony, melynél a biztosítón és a károkozó biztosítotton kívül a 3. pólus a károsult, aki csak a biztosítási esemény – a károkozás – bekövetkezése után válik ismertté. A biztosító a kártérítést mindig a károsult részére fizeti ki, kivéve, ha a biztosított a biztosító egyetértésével ezt már korábban megtette. Ez esetben a biztosító megtéríti a biztosítottnak a kifizetett kártérítési összeget.

Kárrendezés

Az az eljárás, amelynek során a biztosító összegyűjt minden adatot és információt, ami a biztosítási esemény jogalapjának, kártérítés összegének (biztosító szolgáltatásának) megállapításához szükséges. Az eljárás eredményeként a biztosító dönt - a biztosítási összegen belül - a teljes vagy részleges kifizetésről vagy elutasítja azt.

Kizárás

A biztosító kockázatának meghatározását célzó szerződés-szerkesztési eszköz, amely a biztosítási feltételekben feltüntetésre kerül. A kizárt esemény nem biztosítási esemény, ezért annak bekövetkezése kapcsán a biztosítóval szemben követelések nem lehetnek.

Kockázat

A kárt okozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége.

Kockázat-elbírálás

Elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Közlési kötelezettség

A biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor a kockázatvállalás szempontjából lényeges valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti.

Lejárat

A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik vagy a szolgáltatás esedékessé válik.

Mentesülés

A biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamilyen törvényben, szabályzatban vagy szerződésben rögzített ok miatt nem áll fenn. Tipikus mentesülési eset vagyonbiztosítás esetén pl. a szándékos magatartás, súlyos gondatlanság. A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania. Felelősségbiztosítás kapcsán a biztosító soha nem mentesül, még akkor sem, ha a kárt a biztosított súlyosan gondatlanul vagy akár szándékosan okozta.

Önrészesedés

A kár azon része, amelyet a káresemény bekövetkezése esetén biztosított maga visel.

Regressz (visszakövetelési jog)

A biztosítási szerződési feltételekben meghatározott – különösen a biztosított súlyosan gondatlan magatartása esetén – a biztosító a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a biztosítottól. A biztosító a károsult helyébe lép (ezt törvényi engedménynek nevezzük), és ez egyben azt is jelenti, hogy a kifizetett kárösszeget visszakövetelheti a felelőstől.

Szakmai felelősségbiztosítás

Olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a biztosítási védelemben részesülő tevékenység (pl. ügyvéd, orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) végzése során szakmai hibával okozott, olyan a biztosítási szerződési feltételek szerinti károkat téríti meg, amelyért a hatályos magyar jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.

Szerződés létrejötte

A biztosítási ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése

Jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a biztosítási szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet a pl. tartam lejártával, díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással vagy felmondással.

Szerződésmódosítás

A biztosítási szerződés a felek közös megegyezésén alapuló módosítása. A módosítással nem érintett részek változatlanul maradnak hatályban.

Szerződő

A szerződő az, aki a biztosítóval a szerződést megköti. Ő az, aki a szerződést érintő lényeges jognyilatkozatokat kezdeményezheti, tehát a szerződés módosítását vagy akár annak megszüntetését is. Legfontosabb kötelezettsége a díjfizetés, tehát a biztosító a díjat a szerződőtől követelheti.

Területi hatály

Földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosítási fedezet csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

Ügyfél-tájékoztató

A biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza. Kötelező tartalmi elemeit jogszabály írja elő.

Változásjelentési kötelezettség

A biztosítási szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni.

Vétkesség / felróhatóság

A polgári jogi általános kárfelelősségi alakzat eleme. Akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.

Záradék

A biztosítási szerződést tárgyi vagy időbeli hatályában kiegészítő fedezet, mely alapján a biztosító pótdíj ellenében vállal szolgáltatási kötelezettséget.

Kérdés esetén kérem hívja a
(+36-20) 362-5634-es, vagy a
(+36-20) 258-6617-es számot
.

A honlap utolsó frissítése: 2021.02.08.